 |
| Másfél |
Z E N E / M U S I C
if you want excitement PRESS SHUFFLE!
LISTEN THE PLAYLIST ON DEEZER.COM
Mese 4:20
A szám 3:16
~ Mese 1993
Újrakiadás! Másfél: Mese + Kínai nátha
...A nyolcvanas évek legvégén létrejött, a kilencvenes évek elején koncertezni kezdett Másfél sajátos megszólalást képviselt a korszak zenei életében, instrumentális, nagyon sok mindent mixelő magatartása gyorsan kiemelte az eredetileg ötfős, kétbasszusgitáros formációt a korabeli alternatív színtér megszólalásából. Az alternatív rock instrumentális változata mellett eleinte funkrock-, posztpunk-, pszichedelikus rock- és acid jazz-hatások jellemezték (Ozric Tentacles, Primus, Kong), a világban ekkoriban bontakozó posztrock sem lenne távoli analógia velük kapcsolatban, főleg, hogy idővel egyre több elektronika, jungle- és drum'n'bass-ritmusok szűrődtek be dinamikus váltásokra és az egyedüli alapító tagként mindvégig másfeles Lukács Levente szaggatott szaxofonjátékára erősen építő dalaikba...
Ballet on the Moon 8:11
Waterloo 8:20
~ The Only One 1995
A Pécsi Szál 4:05
Sika, kasza 3:47
~ Sika, Kasza, Léc 1994
Mélységesen mély
...A Kispál-féle „ars poetica” egy kortárs zenészi hitvallást tár elénk – meglehetősen ironikus módon. A zenélésért kapott rengeteg pénzből a zenész a saját álmát akarja megvalósítani („kinézek egy házat a hegyek között mondjuk...”), de ez valamiért nem jön össze, csak kívülről, az ablakból lesi a házat. Ráadásul az is kiderül, hogy nem egyedül, mert rengeteg más zenész is pont ugyanezzel az álommal vágott neki a showbiznisznek.
A tragikomikus kis történet, amely elég komoly kritikát fogalmaz meg (szimpatikus módon egyes szám első személyben!) a könnyűzenei szcéna szereplőinek motivációiról és ezek közhelyességéről, a központi strófájában a mélységről beszél. A mélység ebben az esetben – értelmezésünk szerint – a dalszövegek tartalmára vonatkozik. A beszélő elzárkózik a gondolattól, hogy szövege a mélységet kerülgesse: könnyű zene, könnyű tartalom. Csakhogy a poén éppen az, hogy a Kispál-szöveget – ha Kosztolányi felől olvassuk – éppen azt mondja magáról, ami az igazi, a Kosztolányi által nagyra értékelt művészetet jellemzi...
